2009. október 21., szerda

A Fonal

A fonal. Hát igen, ezen sokat gondolkodtam, hogy érdemes-e minden létező fonalfajtát felsorolni. De arra jutottam, hogy nem. Csak egy rövid áttekintést adok, hogy valamilyen fogalmunk legyen, aztán rátérek arra, hogy miből lesz a cserebogár.

Szóval a fonalakat anyaguk alapján kétfelé oszthatjuk: vannak szintetikus és természetes alapanyagból készült fonalak. A természetesen belül növényi (pl.: pamut, len, bambusz) vagy állati (pl.: gyapjú, selyem) eredetűek. A mesterséges szálak mindenféle műanyagokból (pl.: akril, poliészter) vagy cellulózból (viszkóz) készülnek. A hab a tortán a kevertszálas fonal, amiben mindenféle alapanyagot találhatunk. A fonalakat egyéb jellemzőik szerint is csoportosíthatjuk, de a horgolás szempontjából nem sok értelme lenne.
Az érdekes az, milyen fonalból horgoljunk. Azt mondhatom, gyakorlatilag bármiből, ami megtetszik. Egyedül a csipkék készítéséhez használunk speciális, általában pamut horgolófonalat. Ezek jó tartásuk, és erős szerkezetük miatt előnyösek.
Ha a horgolásnál a létrejövő felületnek jelentősége van – például egy csavartmintás tuniszi horgolásnál – akkor lényeges, hogy jó tartású fonalat válasszunk: ilyen a pamut. Abban az esetben pedig, ha nem akarunk bosszankodni, akkor ne kezdjünk bolyhos fonalakkal, mert ezeket nehéz horgolni, folyton beleakadhatunk a horgolótűvel olyan szálba is, amivel semmi dolgunk. De nyugodtan kísérletezhetünk bármivel.
De nem csak a szó hagyományos értelmében vett fonalat horgolhatunk: akár fémszálat, zsineget, szalagot vagy bármit, ami fonalra hasonlít. A horgolásba gyöngyöket is dolgozhatnunk.
"Hagyományos" fonal vásárlásakor a következőkre ügyeljünk:

nézzük meg a kezelési utasítást, hogy tudjuk, mit szabad és mit nem az elkészült darabbal (gyapjút például nem mosunk hatvan fokon, csak ha filcesíteni vagy zsugorítani akarjuk)

tapogassuk meg a fonalat, és az alapján döntsük el, mit készítünk belőle (egy szúrós anyagból nem célszerű babaruhát készíteni)

ha nagy mennyiségű fonalra lesz szükségünk, érdemes azt előre, egyben megvenni, és ellenőrizni minden gombolyagon, hogy a LOT száma (és természetesen a COLOR) ugyanaz-e, ez biztosítja azt, hogy azonos színű legyen az egész munka

érdemes egy kicsivel több fonalat venni, mint ami az előírásban szerepel, sose lehet tudni... (a gombolyagon egyébként feltüntetik, hogy egy átlagos méretű pulóverhez kb. mekkora mennyiségre van szükség - kötve!, horgoláshoz ennél bizony több kell)

Naaa, most már van tű, van fonal: lassan el is kezdhetünk horgolni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése